2015. 01. 23. (XIX/4) Lapszám

Tartalom ajánló

Belföld

A menekülő ember

Kormánypárti politikusok nagyobbrészt elismerik, hogy Orbán Viktor bevándorlásellenes szavainak, illetve a Fidesz-politikusok erre rácsatlakozó szigorításpárti kommunikációs hadjáratának egyik célja a Jobbiktól „témát” lopni, a jobboldali törzstábort egyben tartani, illetve a Fidesz számára kellemetlen ügyekről – például az új útdíj kaotikus bevezetéséről elterelni a figyelmet. Ellenben nemcsak napi politikai érdekek állnak a migrációs kérdés napirendre kerülése mögött, hanem az is, hogy a Fidesz vezetői tartanak attól, hogy több tízezer menekült marad Magyarország „nyakán”.

Büntethető lesz a vallásgyalázás?

Olyan jogszabályon dolgozik a kormány, amely az úgynevezett vallásgyalázást, valláskritikát szorítaná korlátok közé. Az erről szóló bejelentés nyomán ismét napirendre került a szólásszabadság versus emberi méltóság vita, illetve a vallási tanok, szimbólumok állami védelmének kérdése. Lapunk fideszes döntéshozók környezetéből úgy értesült, hogy a készülő szabályozás a jövőben egyes hatóságok vezetőire is kiterjesztené az ilyen eljárások megindításának jogát.

Svájc meglepte a világot

A svájci jegybank váratlan lépése miatt brutálisan megerősödött a frank árfolyama, ami rossz hír azoknak, akik az alpesi állam pénzében adósodtak el. Magyarországon 500-600 milliárd forintnyi hitelt vettek fel svájci frankban. Számukra az sem kedvező, hogy a várakozások szerint a frank akár még erősebb is lehet. A miniszterelnök azt javasolja, hogy a polgárok keressék meg a pénzintézeteiket, de például az autólízingcégek csak tüneti segítséget tudnak adni.

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

A köz- és a magánmédia állapota alapvetően meghatározza, hogy egy országban milyen minőségű a demokrácia. Úgy tűnik, hogy Magyarországon mindkét területen „barkácsolás” zajlik. A közéletet az tartja lázban, hogy a Simicska Lajos nevéhez köthető, a Fidesz eddigi identitásának kialakításában kulcsszerepet játszó médiabirodalommal mi fog történni. Az biztosnak látszik, hogy új korszak következik a jobboldali médiahátországban, és az is, hogy a „rettegett” Simicska Lajos pedig beleáll „valamilyen meccsbe”.

Hit és értékek

Németh Sándor: Szükség van-e tisztelet törvényre?

A párizsi terrormerénylet áldozatait is felelőssé tevő politikusok, egyházi emberek ürügyül használják a tragikus eseményeket arra, hogy a vallások iránti tiszteletet jogszabályokkal is védelem alá helyezzék. A tisztelet törvény felvetése szerencsétlen ötlet, ami az iszlamistáknak ad igazat a muszlim tradíció és az európai szabadságjogok közötti konfliktusban. Az elmúlt napokban a párizsi mészárlással kapcsolatban a muszlim hittudósok, imámok által megfogalmazott állásfoglalások is nyilvánvalóvá tették, hogy vallási rendszerüket és alapítójukat, Mohamedet szentnek és sérthetetlennek akarják elfogadtatni az európai nemzetekkel is. Márpedig kontinensünk kultúrájának egyik alappillére, hogy minden rendszerben, állításban (akár vallásiban is) lehet kételkedni, azt kritizálni, tradícióit revízió alá helyezni, sőt akár kipellengérezni is.

HÁTTÉR

A harmadik kultúra prófétái

Az angol író, fizikus és politikus, Charles Percy Snow 1959-ben írta meg a The Two Cultures and the Scientific Revolution (A két kultúra és a tudományos forradalom) című könyvét. Ebben kifejti, hogy a nyugati világban az intellektuális élet két kultúrára szakadt szét, és a közöttük létrejött konfliktusos kapcsolat a gátja annak, hogy az emberiség megoldást találjon a világ problémáira. A kilencvenes években aztán egy újabb, az úgynevezett harmadik kultúra is megjelent, ami leginkább a számítógépek drámaian gyors elterjedésének volt köszönhető.

A Próféta módszere

A nyugati világot sokkolja az a felismerés, hogy rendszeresen akadnak olyan muszlimok, akik úgy érzik: az iszlámot ért kritika kezelésének egyetlen módja a véres bosszú és a megfélemlítés. Pedig a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap székházában történt mészárláshoz hasonlóan Mohamed is nem egyszer a merénylet módszerét használta arra, hogy leszámoljon ellenfeleivel.

„Korrupt vezetőkkel harcol a FIFA elnöke”

Magyar szál a FIFA-botrányban című cikkünk után jelentkezett szerkesztőségünknél Hargitay Péter, aki öt éven keresztül volt Sepp Blatter tanácsadója. Hargitay úr néhány tévedés tisztázását kérte, majd interjút adott lapunknak. „Egy szánalmas FIFA-ellenes aktivista próbál mocskolni, de a teljesítményemet nem tudta megkérdőjelezni” – mondta a tanácsadó a Heteknek.

A Djatlov-rejtély

1959 januárjában tíz tapasztalt orosz turista túrázni indult az Ural egy lakatlan területére, ahonnan soha többé nem tértek vissza. A gyorsan lezárult nyomozás, a titkosított dokumentumok a szovjet kriminalisztika egyik legrejtélyesebb ügyévé tették a több mint ötven éve megoldatlan talányt: mi vezetett a fiatalok erőszakos halálához?

Hányféle nemzeti minimum van?

Minden kezdeményezés, amely közéleti állapotaink tarthatatlan ellentmondásainak felszámolására törekszik, figyelemre méltó. Így van ez a Ferge Zsuzsa, Horváth András, Iványi Gábor és Lovas Zoltán által meghirdetett baloldali orientációjú Demokratikus Kerekasztal esetében is. De éppen a törekvés szükséges célját elismerve elkerülhetetlennek mutatkozik a kiindulópont tévedésére reflektálni. A félrevezető alapvetés ugyanis a kívánt megvalósulást kérdőjelezi meg. Márpedig – meggyőződésem szerint – ez a kezdeményezés félreértésen alapul.

Nem vénnek való ország

Volt idő, amikor a kanadai bevándorlási rendszer arról volt híres, hogy az ide emigrálók képzettségük és tehetségük révén könnyen a társadalom hasznos tagjaivá válhattak. Ma már viszont csak azokat a fiatalokat várják tárt karokkal, akik biztos állásajánlattal is rendelkeznek. A rokonaikhoz költözni kívánó időseket pedig jobbára elutasítják – írja a The Economist legújabb elemzése.

A jó, a rossz és az ingyen pénz

Úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) már minden munícióját elfüstölte a defláció elleni harcban – olvasható a Der Spiegel hasábjain. Így egyre több közgazdász követeli az EKB-tól, hogy – amerikai mintára - nyúljon az „ingyen pénz” eszközéhez. De vajon ez segítene?

A kiborgoké a jövő?

Több tavalyi évértékelőben is azt olvashattuk, hogy ismét közelebb kerültünk a valóság és a sci-fi közötti határvonal elmosódásához. Az okostelefonok és táblagépek ma már tömegek számára elérhető eszközök, és számos olyan termék áll fejlesztés alatt, amelyek még mélyebben integrálják a technikát a hétköznapi életbe: az okosvilla például szól, ha túl gyorsan eszünk, az okospohár emlékeztet, hogy többet igyunk, csuklópánt méri a vérnyomásunkat vagy más egészségügyi jellemzőnket.

A kiberháborúk kora

Múlt év végén az észak-koreai kormány szokatlan formában fejezte ki nemtetszését a Sony Pictures által készített filmvígjáték kapcsán (Az interjú), amely vitatható minőségben ugyan, de nevetségessé tette a kommunista diktatúrát. Vélhetően Észak-Koreából indultak azok a kibertámadások, amelyek egy időre a „kőkorszakba” küldték vissza az amerikai stúdiót, ahol kénytelenek voltak napokig faxszal és vezetékes telefonnal kommunikálni, mivel a támadók minden adatukat ellopták és meghamisították, beleértve a vállalat különböző kódjait, jelszavait. Az adathalászat azonban már nem új dolog, sokkal nagyobb veszélyt rejtenek magukban azok a programok, melyek olyan eszközök működését szabotálják, amelyek az internet hatósugarán kívül helyezkednek el, és sokkal fontosabb folyamatokért felelnek, mint a webes alkalmazások túlnyomó többsége.

KÁVÉSZÜNET

A névjegy története

Az első benyomás egyszeri, és éppen ezért nagyon fontos! Az elektronikus aláírás, okostelefonok és virtuális asszisztensek korában az üzleti kommunikáció személyes formája viszont még mindig évszázadok óta változatlan. Bemutatkozáskor kezet fogunk, és adunk egy névjegykártyát.

„Nem könnyű, ha hülyék szeretik az embert"

Tisztelgés a Charlie Hebdo áldozatai és mindazok előtt, aki életük árán védik a szólásszabadságot a világ minden táján – ezzel a fölvezetéssel mutatta be a budapesti Francia Intézet a Nem könnyű, ha hülyék szeretik az embert című, Daniel Leconte rendezésében 2008-ban készült dokumentumfilmet, amely után három főáramú karikaturista (Pápai Gábor - Népszava, Marabu - Népszabadság és Merényi Dániel – Napirajz) sodorta tovább a szálakat a Szólásszabadság a karikatúrák fényében című beszélgetésben.

Népszerű manapság mennybe menni

2014-ben a már jól ismert „mennyei turizmus“ témával foglalkozó könyvektől volt hangos a média: egyik oldalról botrány, a másikról pedig egy hollywoodi filmadaptáció csapta arcon a keresztény világot.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek